A II. világháború pusztításai után a városrész teljesen új házsorokat kapott, új közintézmények épültek.

A Várhegy északi és keleti lejtője, a Margit körút és a Duna közötti terület évezredek óta lakott hely, területén fontos római út vezetett keresztül. Lakott volt a népvándorlás korában is.

A II. világháború pusztításai után a városrész teljesen új házsorokat kapott, új közintézmények épültek. A fejlődést tovább gyorsította a Batthyány téri metróállomás megépítése és a szentendrei HÉV végállomásának kiépítése. A városrész ma is Buda műemlékekben leggazdagabb területe, ahol az utóbbi időben számos modern épületet is emeltek (pl. Francia Intézet). A történelmi Víziváros a budai Várhegy északi és keleti lejtőjén fekszik, valamint az alatta elterülő városrészben, melyet a Széll Kálmán tér, a Margit körút, a Bem József utca és tér, a Dunapart, valamint az Ybl Miklós tér határol. Nagy Budapest kialakításakor (1950) az addig egységesen a II. kerülethez tartozó Vízivárosnak a Csalogány utcától délre eső részét az I. kerülethez csatolták. A településrész területén igen ősi maradványokat – a Fő utcai Királyfürdő helyén római fürdőt, a Corvin téren római temetőt – tártak fel, a mai Fő utca alatt haladt a római út. A középkorban Buda öt külvárosa terült el a mai Víziváros helyén: Tótfalu-Taschental, Szent Péter, Szent Mihály és Szent István városrészek. Szent István külváros területén állt az Augustinusok kolostora, Taschental területén a karmeliták kolostora, mellette 1515-ben épült fel a Szent Anna kápolna. Feltehetően Szent Péter külvárosban állhatott a Krisztus Teste kápolna, ahová a lefejezett Hunyadi Lászlót temették. A Fő utca 3-5. szám alatt található házak helyén állt a középkorban épült és a török hódoltság alatt is használt vízmű, míg a XVII. század végén a piac helye a mai Szilágyi Dezső téren volt. Az országos vásárokat a Batthyány téren tartották. Víziváros már az 1684. évi sikertelen ostrom idején elpusztult. Az újjáépítés lassan indult meg. A kapucinusok 1687 és 1716 között építették meg kolostorukat és templomukat. A korábbi Budai Vigadó, ma Hagyományok Háza helyén egykor fegyvergyár állt. A Fő utca hét teret érintő vonala – öt templomával, az összes történeti stílust és az eklektika minden stílusváltozatát felvonultató házsoraival, a Dunára és a Várhegyre való rálátást biztosító részeivel – a leggazdagabb együttesek közé tartozik.
1905-ben, majd 1937-ben szabályozási terv készült a városrészre, a terv végrehajtását azonban megakasztotta a háború.

A vízivárosi Corvin tér, forrás: Antissimo / Wikimedia Commons

A városrész jelentősebb nevezetességei

Clark Ádám tér

Innen indulnak a főútvonalak, innen számolják a kilométereket. A ma álló „O” kilométerkő Borsos Miklós alkotása, melyet 1975-ben állítottak fel. A köztéri műalkotás 80 cm-es talapzaton álló, 3 méteres, szabályos tipográfiai nullát ábrázol. A Clark Ádám térről indul a Budavári Sikló, mely a világon másodikként indult útjára 1870. március 2-án. A kezdeményezés Juraszek Ödön tervei alapján, Széchenyi Ödön jóvoltából valósult meg. A mozgatóerőt az alsó állomáson elhelyezett gőzgép biztosította, a kocsik a felső állomáson lévő fordítókorongon átvetett drótkötélen függtek. A Sikló pályájának hossza 95 méter, melyet melyet 30 fokos lejtőn tesz meg. A sikló műszaki megoldásait annak idején még a hozzáértők is megcsodálták, szerkezete 74 éven keresztül megbízhatóan működött. Budapest ostroma idején bomba találta el a gépházat, a pályát és a felső állomást is megrongálta. Újjáépítésére több mint 40 évet kellett várni: a sikló 1986. június 4-én ismét megindult. A kocsik olyanok a mai napig, mint hajdanán: egy-egy szerelvényben 24 utas fér el. A kocsik alatt azonban modern rugóerőtárolós fék van, ami esetleges kötélszakadáskor a sínhez rögzítené azokat.A siklót 17 ember üzemelteti több műszakban, hiszen 7 óra 30 perctől este 22 óráig közlekedik. A jármű különlegessége, hogy nincs menetrendje, akkor is elindul akár az alsó, akár a felső állomásról, ha mindössze egy utas várakozik.

Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom

Buda 1686-os felszabadítása után egy török dzsámi maradványait átalakítva hozták létre a templomot jezsuita szerzetesek. 1692-ben került a kapucinus rend gondozásába, amihez kötődően ma is “budai kapucinus templomként” emlegetik. Átalakításokat követően a kész templomot 1716-ban szentelték fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. 1785-ben II. József császár a Szent Erzsébetről elnevezett apácarendnek adományozta. A barokk templomi belsőt XIX. századi festmények díszítik, köztük az egyiken az 1810-es tűzvészben keresztényeket menekítő Szent Flórián látható. A szószék azonban a ferencesek idejéből való. A XIX. században a templom Batthyány tér irányába mutató szárnyait kórházzá, illetve menedékházzá alakították át.

Ma itt működik a Szent Benedek Bencés Általános Iskola és Gimnázium.

Hagyományok Háza, egykori Budai Vigadó

Az épület helyén korábban fegyverraktár állt. 1898 és 1900 között épült eklektikus stílusban Arkay Aladár és Kallina Mór tervei alapján. Az egyszerű külső szecessziós belső kialakítást takar. A tervezőknek nem volt könnyű dolga: a budai polgárság minden igényét kielégítő kulturális központot kellett tervezniük. A földszinten kávézó, az emeleten étterem állt a vendégek rendelkezésére. Az épület belső képét meghatározza az impozáns előtér, az oszlopos, széles márványlépcső, a gazdagon díszített, tágas színházi előcsarnok és a gyönyörű színházterem. A valamikori Budai Vigadó épülete ma a Hagyományok Házának ad otthont.

Szilágyi Dezső téri református templom

Forrás: Civertan / Wikimedia Commons

Budapest egyik legkülönösebb temploma a középkori piactér helyén épült. A neogótikus református templom Pecz Samu tervei alapján épült 1893 és 1896 között. A templom tetejét és 62 méteres csúcsos tornyát színes, a Zsolnay gyárból származó cserepek fedik. A tervező emlékét a tér sarkán álló Pecz Samu-szobor őrzi.

Felső-vízivárosi Szent Anna templom

Az egyik legszebb fővárosi barokk templom, amely eredetileg a jezsuitáké volt. 1740 és 1765 között Hamon Kristóf kezdte meg építését, amit halála után Nepeauer Mátyás folytatott. A végleges befejezést földrengés, majd a rend feloszlatása késleltette, így felszentelésére csak 1805-ben került sor. Az oromfal timpanonján Buda címere, az oromzaton Istenszem található, két angyal között. Belsejében nagyszerű barokk szószéket találhatunk, amit 1773-ban készített Bebó Károly, a barokk nagymestere. A főoltár szoborcsoportja a gyermek Máriát mutatja a jeruzsálemi templomban. A főoltár fölötti boltíven látható, a Szentháromságot ábrázoló freskót Vogl Gergely festette 1772-ben. Mindkét mellékoltár Eberhardt Antal alkotása 1768-ból.

Fehérkereszt vendégfogadó (Batthyány tér 4.)

A Batthyány tér fontos műemléke az egykori fogadó emeletes, kétudvaros, rokokó homlokzatú épülete, amelynek elkészülte az 1770-es évek környékére tehető. A vendégfogadóban a XVIII. század végén színielőadásokat tartottak.

Szent Ferenc Sebei római katolikus templom

A kapucinus kolostor és templom romantikus homlokzata barokk belső teret rejt, török kori részletekkel. Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet kezdeményezésére építették a XIV. században. 1697 és 1716 között az épületet teljesen átépítették barokk stílusban, majd 1776-77-ben Nepauer Máté alakította át, és bővítette ki. Romantikus homlokzatát 1854 és 1856 között nyerte el Reitter Ferenc és Gerster Pál munkája nyomán. Ebből az időből származik a homlokzaton látható Szent Erzsébet-szobor is.

Forrás:

budavar.hu

Felső kép: VinceB / Wikimedia Commons